Zöld takonyevő manó

Mutatok néhány érdekes növényt a Mecsekből, amit ti is könnyen felismerhettek, ha kirándulni mentek arrafelé. Nem kell hozzá sem húszkilós növényhatározó, sem különösebb botanikai szaktudás. 

Az első mindjárt egy örökzöld növény az aljnövényzetben. Ilyenből nincs túl sok a Magyarországon, úgyhogy ha télen a csupasz erdőben láttok valami méregzöld bozótot a talajon, akkor érdemes közelebb menni hozzá, mert nagy valószínűséggel csodabogyót találtatok.  Most nyúljatok bele. Ha szúr, mint a veszedelem, akkor semmi kétség, ez itt a szúrós csodabogyó, a Mecsek egyik védett növénye. Különlegessége, hogy az ami a levelének látszik, valójában a szára. Ezen nő a virága, és a korallpiros bogyója.

Régen egértövisnek is hívták: az ételre tették a kamrába, hogy töviseivel elriassza az egereket.

A következő növényünk egy csinos kis páfrány, az aranyos fodorka. Még a neve is mesébe illő. Egész Európában elterjedt, itthon is mindenfelé találkozhattok vele, sziklahasadékokban, várromokon, mészhabarcsos falakon.

És itt a címadónk, ami nem a zöld takonyevő manó, hanem a csertölgy makkjának borzas kupacsa.

Ha ilyen borzas makk kalapokat találtok a földön, akkor tudjátok, hogy cserfák alatt jártok.

Emlékeztek még Makk Marcira és Makk Marcsira?

Egy mai trendi Makk Marci már biztosan a csertölgy makkjából készülne, és akkor nem lenne ilyen jól fésült, hanem inkább borzas, mint mondjuk egy copywriter a Saatchi&Saatchinál.