2013. február 24., vasárnap

Ha madarakat szeretnél költöztetni a kertbe, itt az utolsó pillanat, hogy odúkat szerelj a fára. A korai fészkelők már udvarolnak, építkeznek, bélelnek és szigetelnek. Persze így is előfordulhat, hogy a dizájnos madárodú helyett a cinegék mondjuk a postaládát választják, de próbálkozni azért érdemes.

Sylvester bird box - Emlékeztek még Csőrikére és Szilveszterre?
Forrás:hohsblog


Odút nem csak fára rakhatsz, hanem falra, kerítésre, erkélyre, szőlőkaróra, oszlopra, tulajdonképpen bárhová, ahová biztonságosan tudod rögzíteni. A briteknél minden van, így van Nemzeti Madárodú Hét (National Nestbox Week) is, a Valentin napot követő héten, amikor mindenki lázasan odút kalapál.

Hogyan készíts odút, vagy honnan szerezz, ha nem akarsz barkácsolni?

Aki ügyes - mi sajnos nem tartozunk közéjük -, az maga is készíthet szakszerű madárodúkat. Ebben a táblázatban minden fontos infó benne van: alapterület, mélység, berepülőnyílás mérete, stb.
 
Ha inkább vennétek, akkor beszerezhetitek barkácsboltokban is, de én inkább azt javaslom, hogy a Madártani Egyesület webshopjában vásároljatok. Az alap odúk 2.000 Ft körül vannak, és van mindenféle típus, nyitott, zárt, kicsi, nagy, attól függően, hogy milyen madárnak szánod. Van cinegének való, de van fecskének, bagolynak, és denevérnek is, bár az utóbbi nem madár. Angliában élő barátainknak a Királyi Madárvédelmi Társaság, az RSPB boltját ajánlom. 

Aki az elektronikus kütyük megszállottja, itt még odúba való kamerát is rendelhet potom 150 fontért.  

Itt pedig néhány dizájnos kedvcsináló:
kep:thebuledoordirect.ie
Vintage odúk
Kép: Gardenista
Kép:Gardenista
Kép:Gardenista
Kép: Gardenista. Ezek a padlás odúk, azaz attic birdhouse group. Stabil betontalpuk van, így bárhová felállíthatók.  A madár természetesen nem megy le az aljáig, mielőtt bárki azt gondolná. Az odú rész ebben is felül van.
Ha a kedvet kaptatok, akkor az itthon használatos odú típusokról és a szakszerű kihelyezésről itt olvashattok az MME oldalán részletes útmutatót.  Hajrá. Nálunk már kint van egy a diófán, és egy az öreg barackfán.Várjuk a lakókat.


2013. február 19., kedd

Idén szeretném megnézni az alcsúti arborétum több hektáros hóvirágmezejét, de erre pár hetet még várni kell. Ti jártatok már ott?

Amíg várunk, mutatok egy gyönyörű hóvirág grafikát, illetve litográfiát, a New York-i Metropolitan gyűjteményéből. Ez egy 50 darabos virágokat ábrázoló kártya sorozat része, amivel az Old Judge cigarettát reklámozták 1890-ben.

metmuseum.org

 Itt megnézhettek még néhányat.

Köszönjük! Majdnem százan szavaztatok a blogversenyben a Kirándulós blogra! Nagyon hálás vagyok mindannyiótoknak, akik voksoltatok, írtatok, és biztattatok.

64.-ek lettünk a 320 versenyző között, ami nekünk, viszonylag új blogként nagyon jó eredmény! :) Nem lett ugyan új laptopunk, lett viszont egy csomó lelkes olvasónk és kiránduló pajtásunk. Kösz mindenkinek, és gyertek velünk ezután is.

2013. február 13., szerda

Itt van filmen a mecsekszentkúti kis kör, amit már a korábbi posztban ígértem. A rövid táv ellenére, nagyon sok itt a látnivaló. Ott van mindjárt a Kancsal-forrás, melyre egykor a Mélyépítő Vállalat Szocialista Brigádja hegesztett szép, tölgyleveles réztáblát.

 Itt pedig a lónyelvű - nem lónyelű! - csodabogyó, és egy szajkó, ami el akart minket zavarni.

Janó síkideg, mert az ösvény nem sík. Valóban. Nehéz olyat találni hegyvidéken. 
 
Mi az utat szokás szerint megint elvétettük, és máshol jöttünk vissza, mint ahol terveztük, de ettől függetlenül  a Mecsekszentkúti völgyet jó szívvel ajánlom akár egy kisgyerekes sétára is. Könnyű, változatos, és szép útvonal. 
  
Már csak pár nap van a szavazás lezárásáig, segítsetek bejutni az ötvenbe!
Pengeélen táncolunk a blogversernyben, és folyton ötven- vagy hatvan valahanyadikak vagyunk a toplistán. Már ez is felülmúlja az előzetes várakozásainkat, hisz több mint 300-an vannak a versenyben, úgyhogy köszönjük szépen minden szavazónknak. Ettől viszont vérszemet kaptunk, úgyhogy kérlek, ha még nem szavaztatok, szavazzatok ránk, és segítsetek hozzájutni néhány további plusszponthoz, azzal, hogy megkéritek a barátotokat, barátnőtöket, férjeteket, feleségeteket, diákokat, szüleiteket, vagy akit nem restelltek, hogy szavazzanak ők is ránk itt.

2013. február 11., hétfő

Az erdei kirándulások között tettünk egy kis kulturális kitérőt a pellérdi Brázay-kastélyba. Nem volt nehéz, mert amikor Pécsen, illetve a Pécs melletti Pellérden vagyunk, alig néhány utcányira lakunk innen. Janó ebben a faluban született, és idejárt iskolába. Régóta tervezem már, hogy megmutatom nektek, mert rögtön belészerettem, amikor először megláttam. Szépséges, halvány mohazöld kastély, az udvarán óriási tiszafával és labirintussá nyírt buxusokkal.
Janó úttörőcsapat titkári élményeit mindjárt meglátjátok a videón, de hadd meséljek előbb egy kicsit a volt tulajdonosáról, Brázay Kálmánról, mert az ő története még a kastélyánál is érdekesebb. Brázay (Brazovics) Kálmán a kor reklámguruja volt. Olyan módszereket alkalmazott 120 évvel ezelőtt, amelyek még ma is ott vannak a reklámpalettán: ismert embereknek küldött termékeket, plakátpályázatot hirdetett, képzőművészekkel terveztetett címkéket, cédulákat, újsághirdetéseket, sőt, még PR cikkeket is eljuttatott a lapoknak.
  
A kis Brázay okos és szorgalmas gyerek volt. 13 évesen fűszeresinasnak állt, a pénzből pedig világot látott és nyelveket tanult. Mire felnőtt ifjúként hazatért, már komoly külföldi kapcsolatokkal rendelkezett, és ennek révén Múzeum körúti boltjában kiváló gyarmatárut, kávét, teát, rumot és likőröket árult.

A legnagyobb dobása mégis az általa kikevert sósborszesz volt. Ez valójában sós víz, illatos növényi olajok, és égetett szesz keveréke. Külföldi tanulmányútja során látott hasonlót Franciaországban, majd itthon elkészítette a saját változatát. A Brázay-féle sósborszesz hamarosan olyan népszerű lett, hogy nem győztek eleget gyártani belőle. Ott volt minden háztartásban, és kapható volt a legkisebb falusi szatócsboltban is.


Brázay ismert embereknek küldött belőle, a köszönőleveleiket pedig továbbította a napilapoknak. Így esett például, hogy az akkor már emigrációban élő Kossuth Lajos levele, melyben a sósborszesz megromlott látására gyakorolt áldásos hatásait ecsetelte, minden hazai napilapban megjelent. De kiváló csodaszerként írt róla Jókai, Mikszáth és Benedek Elek is.

Mint sikeres kereskedő, Brázay a kor legnagyobb adófizetői közé tartozott, és számos társadalmi feladatot vállalt. Magánemberként a barátaival szövetkezve titokban segítette Kossuthot. Az emigrációban élő idős Kossuth igen önérzetes ember volt, nem fogadta el a támogatást Brázaytól, így azt Kálmán és barátai az Atheneumnak fizették be, ahonnan szerzői honoráriumként továbbították a pénzt Kossuthnak.     

A sósborszesz gyáros pellérdi kastélyában később a falu általános iskolája működött. 1992-ben az önkormányzat felújíttatta, beépítették a tetőteret is, majd néhány évvel később az iskolát egy huszárvágással teljesen új épületbe költöztették. Azóta ott áll üresen, de amennyire tudják, gondját viselik. Igen takaros és jó állapotban lévő épület a hasonló korú hazai kúriákhoz képest, úgyhogy ha valaki kastélyt szeretne venni, 88 millióért megveheti Brázayét is, mert az önkormányzat évek óta árulja.

Itt pedig Janó kalandjai, úttörőcsapat titkárként:


Segítsetek bejutni az ötvenbe!
Pengeélen táncolunk a blogversernyben, és folyton ötven- vagy hatvan valahanyadikak vagyunk a toplistán. Már ez is felülmúlja az előzetes várakozásainkat, hisz több mint 300-an vannak a versenyben, úgyhogy köszönjük szépen minden szavazónknak. Ettől viszont vérszemet kaptunk, úgyhogy kérlek, ha még nem szavaztatok, szavazzatok ránk, és segítsetek hozzájutni néhány további plusszponthoz, azzal, hogy megkéritek a barátotokat, barátnőtöket, férjeteket, feleségeteket, diákokat, szüleiteket, vagy akit nem restelltek, hogy szavazzanak ők is ránk itt.

2013. február 9., szombat

Bár ropogós fagy van még odakint, mégis üzekedő madarak és virágok fogadtak minket Mecsekszentkúton az erdőben.
Illatos hunyor, aminek nincs illata, legalábbis ilyen hidegben nem lehetett érezni.
Felettünk harkály dobolt ezerrel. Ez a fajta dobolás azt jelenti, amit a kutyáknál a terület körbevizelése: ez itt az én területem, húzz el innen, ha egy másik harkály vagy! A kutyák vizelettel, az énekesmadarak dallal, a harkályok dobolással, az emberek pedig tárgyakkal, például kerti törpékkel jelölik ki territóriumuk határait.
Ez a régimódi kis bányász törpe egy útmenti telek kertjéből figyelt. Bár az is lehet, hogy nem bányász, hanem virágárus, aki épp havasi gyopárt árul a kocsijáról.    
Egy szajkó közben a repedt fazék hangján próbált minket elriasztani, vagy csak felhívni a többiek figyelmét arra, hogy jövünk. Egész hosszan követett az ösvény melletti fákon.

Itt pedig a Mecsek egyik jellegzetes, védett vadvirága, az illatos hunyor közelebbről.
Ami sziromnak látszik az csupán szemfényvesztés. Nem is szirom, hanem csészelevél.
Én személy szerint nagy rajongója vagyok a zöld és a fehér virágoknak, így ennek is. Ha a Mecsekben jártok február-márciusban, akkor nagy eséllyel találkozhattok vele. Ne szedjétek csokorba, és ne vigyetek belőle a kertbe, mert védett növény, egyébként meg kertészetekben lehet kapni nagyobb virágú változatait.   

A Kancsal-forrásról, a fahidakról, és a többi vadvirágról, majd mesélek később videóban. Nem hoztam el a zsinórt, amivel összeköthetném a kamerát a laptoppal, úgyhogy a továbbiakkal csak holnap szolgálhatok.  

Blogverseny helyzetjelentés: 

Még nyolc nap van a szavazás lezárásáig. Már többször is közel kerültünk az első ötvenhez, amit később majd zsűri bírál el, és nekem már ez is túlszárnyalta az előzetes várakozásaimat,  hisz több mint háromszáz blog van versenyben. Köszönöm szépen mindannyiótoknak, akik már szavaztatok!

Mivel az élboly nagyon igyekszik, még nekünk is szükségünk van támogatókra. Kérlek, segítsetek szerezni még néhány újabb pontot. Akit könnyű megkérnetek - férjet, feleséget, barátokat, barátnőket, tesókat, kollégákat, diákokat, cimborákat -  légyszi, kérjétek meg, hogy szavazzanak ők is! A szavazófülke itt.

 

2013. február 2., szombat

Pécsre, illetve Pellérdre a februárral együtt megérkezett a tavasz, és előhúzott a földből egy téltemetőt.
Fotó:wikipedia
Elébe se kellett menni fárasztó túrával, mert ez a példány épp a kertben nőtt ki. De ha mégis kirándulnátok egyet, és téltemetőt szeretnétek látni, akkor találkozhattok vele a Bükk, a Zemplén, vagy akár a János-hegy erdeiben is. Ne szedjétek le, védett!

Nem tudom mi lesz vele most, hogy tegnap még 14 fok volt és napsütés, ma meg jéghideg, szakadó eső. Visszabújni már nem tud, úgyhogy gondolom összecsukódik, megdermed, és vár.

Ilyen, ha sok van belőle:
fotó:pictokon.net
  Ja, és a virágért cserébe, adjatok egy szavazatot lécci. Gombot nyomni itt lehet.
 
Copyright (c) 2010 Kirándulós blog. Design by Wordpress Themes.

Themes Lovers, Download Blogger Templates And Blogger Templates.