2013. április 21., vasárnap

Egészen varázslatos élmény! Úgy éreztük magunkat, mintha valami ósdi indiánregény hősei lennénk, ahogy suhantunk - vagy épp fennakadtunk - kenuval a fák között.

Az ártéri erdő szárazon is olyan, mintha egy igazi dzsungelben járnál. Vadszőlő indák csüngenek fákról, szederindák tekerednek a lábadra, ha letérsz az ösvényről, a fák között pedig sok a girbegurba törzsű, hatalmas öreg tölgyfa.
A fáknak derékig, vagy egészen a lombjáig ér a víz. Vízben áll az útjelző tábla, a postaláda, a parkoló, a csónakkölcsönző pavilon, a nyilvános WC. A fenti büfé előtt homokzsákok kígyóznak, a teraszról pedig bámész turisták figyelték, ahogy vízre tettük a kenukat.

Miután pár évvel ezelőtt kis híján ottragadtam egy uszadékfa rakás alatt a Rábában, bevallom itt-ott pánikba estem, amikor egy nagyobb fatörzset pillantottam meg a víz alatt. Ezeket tanácsos elkerülni, miközben folyton figyelni kell, hogy hol férsz át két fa között, merre kanyarodj, hol nem szedik le a belógó ágak a fejedet, hol nem mégy neki víz alatti akadályoknak. Rettentően izgalmas! Pláne úgy, hogy a túrakenu elég lomha jószág, nem lehet vele könnyedén cikázni. 

Ha szeretnétek kipróbálni az árvízi evezést, akkor hajrá! Pár napig még biztosan ilyen magasan lesz a vízállás. A helyszín: Lakitelek-Tőserdő. Kecskemétig jöhettek autópályán. Mi gyerekeket is vittünk. Ha van rájuk való mentőmellény, és tudnak nyugodtan ülni a kenuban, akkor nem kell őket félteni. A sárcok akik velünk voltak, nagyon-nagyon élvezték.

Fotókat találtok a FB galériában.   

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Copyright (c) 2010 Kirándulós blog. Design by Wordpress Themes.

Themes Lovers, Download Blogger Templates And Blogger Templates.