Kedves kirándulós pajtások!
A blog új bejegyzéseit mostantól a Cafeblogon, ezen a címen érhetitek el. http://kirandulosblog.cafeblog.hu/
Hogy miért? Mert bekerültem a Cafeblog VIP programjába, ami remélhetőleg azzal jár majd, hogy még többeb felfedezik és csatlakoznak hozzánk a virtuális és valós kirándulásokon.
Az eddigi bejegyzéseket természetesen itt is megtaláljátok majd, de az újakat kérlek, a cafeblogon keressétek.
Mivel most költöztetem életemben először blogot, szükségem van egy kis időre míg leküzdöm a technikai akadályokat, és eltörlöm az olyan bakikat, amelyek pl. a videókkal történtek. Nem importálta őket az új rendszer, de no problem, ezt hamarosan megoldom.
Köszönöm, hogy eddig is velünk jöttetek, olvastatok és követtetek. Gyertek a cafeblogra is. Ott már vár titeket egy új bejegyzés, az erdőszéli elhagyott kastályról.
2013. szeptember 28., szombat
2013. szeptember 16., hétfő
Virágzanak az őszikék. Levéltelen, csupasz kis virágaikról Borbás Vince botanikus doktor azt írta:... gyakran úgy tetszik, mintha valaki leszaggatott puszta virágokat szurkált volna a száradó őszi fű közé.
Ezek a képeket pár napja készítettem a Mecsekben, Püspökszentlászlón. Ha mostanában mentek kirándulni, az ország több pontján is találkozhattok nedves réteken, legelőkön a védett őszi kikericcsel, amely hasonlít a kertből jól ismert kora tavasszal nyíló krókuszokhoz. Tavaly mi a balatoni bicikliút mellett találtunk.
Az őszi kikerics egy roppant érdekes vadvirág: finom, halványlila, törékeny kis liliomféle, halálos méreggel a belsejében. Méreganyaga a colhicin, ami nagy mennyiségben fogyasztva igen csúf, fulladásos halált okozhat. Először csak kiszárad az ember szája, csökken a vérnyomása, majd fokozatosan lebénul, és a mérgezés 2.-3. napján beáll a halál keringési és légzési elégtelenség miatt. A régiek szerint még ennél is gyorsabb. Úgy gondolták, „… hogy a gumójától még aznap meg kell halni…” – legalábbis ezt jegyezték fel róla a Pallas nagy lexikonban száz egynéhány évvel ezelőtt.
Nyelvészeknek a növény latin neve is igazi csemege: Colhicum autumnale. A második szó - gondolom kitaláltátok - az őszi virágzásra utal, az első pedig állítólag Kolchis, az ókori méregkeverők városának nevéből származik, ahol az örök fiatalság csodaszerét keresték.
Colhicinnel egyébként kísérleteznek a rákkutatásban is, mert gátolja a sejtosztódást, de Dr. House-nak is volt colhicin mérgezett páciense, egy fiatal srác, akinek Extasy-val jutott az anyag a szervezetébe. Akit érdekel az esetleírás, az itt megtalálja.
Búcsúzóul pedig egy irodalmi érdekesség: Arany János erről a növényről nevezte el kései versciklusát őszikéknek.
"Őszikék"
(Ez új gyűjtemény szándéklott címe)
Olvasó, ha fennakadsz, hogy
Könyvem címe "Őszikék",
Tudd meg: e néven virágok
Vannak ősszel, és -- csibék.
Ezek a képeket pár napja készítettem a Mecsekben, Püspökszentlászlón. Ha mostanában mentek kirándulni, az ország több pontján is találkozhattok nedves réteken, legelőkön a védett őszi kikericcsel, amely hasonlít a kertből jól ismert kora tavasszal nyíló krókuszokhoz. Tavaly mi a balatoni bicikliút mellett találtunk.
Az őszi kikerics egy roppant érdekes vadvirág: finom, halványlila, törékeny kis liliomféle, halálos méreggel a belsejében. Méreganyaga a colhicin, ami nagy mennyiségben fogyasztva igen csúf, fulladásos halált okozhat. Először csak kiszárad az ember szája, csökken a vérnyomása, majd fokozatosan lebénul, és a mérgezés 2.-3. napján beáll a halál keringési és légzési elégtelenség miatt. A régiek szerint még ennél is gyorsabb. Úgy gondolták, „… hogy a gumójától még aznap meg kell halni…” – legalábbis ezt jegyezték fel róla a Pallas nagy lexikonban száz egynéhány évvel ezelőtt.
Nyelvészeknek a növény latin neve is igazi csemege: Colhicum autumnale. A második szó - gondolom kitaláltátok - az őszi virágzásra utal, az első pedig állítólag Kolchis, az ókori méregkeverők városának nevéből származik, ahol az örök fiatalság csodaszerét keresték.
Colhicinnel egyébként kísérleteznek a rákkutatásban is, mert gátolja a sejtosztódást, de Dr. House-nak is volt colhicin mérgezett páciense, egy fiatal srác, akinek Extasy-val jutott az anyag a szervezetébe. Akit érdekel az esetleírás, az itt megtalálja.
Búcsúzóul pedig egy irodalmi érdekesség: Arany János erről a növényről nevezte el kései versciklusát őszikéknek.
Könyvem címe "Őszikék",
Tudd meg: e néven virágok
Vannak ősszel, és -- csibék.
Fotó:wikiről |
2013. szeptember 3., kedd
Mert végre lehet sétálni, bringázni, túrázni és egyáltalán kint lenni anélkül, hogy az ember csatakosra izzadná magát.
Mert jólesik a forró kávé, vagy a meleg tea.
Mert ilyenkor érik a legeslegszebb gyümölcs a világon: a szilva. Néha csak azért leszedek belőle egyet, hogy kifényesítsem és gyönyörködjek benne.
Mert lehet rengeteg bizbaszt gyűjteni. Ki tud ellenállni mondjuk egy friss, fényes gesztenyének? Pláne egy egy burokban lakó gesztenyepárnak!? Vagy sárga, piros, bordó, batikolt faleveleknek? Makknak, csipkebogyónak, zuzmószakállnak? Én nem nagyon, pedig tudom, hogy otthon csak elszárad, összeaszalódik, vagy már a zsebemben elmorzsolódik. Mégis mindig felszedek valami kincsnek titulált kacatot.
És még miért jó az ősz?
- Például mert jó szagú. A tarlók mellett még érezni a szalma és a szénaillatot.
- Mert lehet vonuló madarakat látni, és lehet az északról érkezőket várni: vadludakat és darvakat.
- Mert lehet szarvasbőgést hallgatni.
- Mert giccsesen harmatosak reggelente a pókhálók, így jobban látszanak, és nem megy bele az ember olyan könnyen arccal.
- Mert hordhatom a piros gumicsizmámat. Nem szívesen gyalogolnék benne huzamosabb ideig, de ház körüli tevés-vevésre, és rövid, de sáros sétákra nagyszerű.
- Mert lehet fákat meg tulipánokat ültetni.
- Mert lehet őszi kikericset és gombákat keresni.
- Lehet menni barátokhoz szüretelni.
- Mert lehet vastag levélszőnyeget rugdosni.
- És mert a kedvenc verseimben mindegyikben ősz van. És ősz van azokban a filmekben is, amelyeket csak a látvány, a képsorok kedvéért is újra-újranézek.
Na ki az aki felismeri, hogy melyik film kulissza möge ez a kép? Annyit segítek, hogy ez is ősszel kezdődik. |
A képek forrása sorrendben itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, meg itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt meg itt.